Kérdésed van? Írj nekünk! info@chilion.hu

Chili magazin

A kapszaicin tolerancia könnyen fejleszthető

A kapszaicin tolerancia könnyen fejleszthető

Aki rendszeresen fogyaszt csípős ételeket, tudja: ami egykor elviselhetetlen volt, mára kellemes bizsergéssé szelídült. De mi történik valójában a szervezetünkben? A tudomány választ ad erre a kérdésre, és a válasz meglehetősen lenyűgöző.

A receptorok átprogramozása

A csípősség érzete nem igazi égés – ezt mindenki tudja. Ami kevésbé közismert: a kapszaicin ugyanazokat a receptorokat aktiválja, amelyek a 43°C feletti hőmérsékletre reagálnak. Ezek a TRPV1 receptorok eredetileg arra szolgálnak, hogy megvédjenek a valódi égési sérülésektől.

A 2024-es molekuláris neurobiológiai kutatások feltárták a tolerancia kialakulásának pontos mechanizmusát. Kiderült, hogy rendszeres kapszaicin-expozíció hatására csökken a receptorok működéséhez szükséges molekulák mennyisége. Ez nem egyszerű "megszokás" – a sejtek szintjén történő átalakulás.

A két fázis

A tolerancia kialakulása két szakaszban zajlik:

Az azonnali válasz (20 másodperc - 5 perc) Az első harapás után a receptorok ideiglenesen "kikapcsolnak". Ezért érezzük úgy, hogy néhány másodperc múlva enyhül a csípősség. Ez még csak átmeneti védekező mechanizmus.

A hosszú távú alkalmazkodás (1-2 hét) A rendszeres fogyasztás során strukturális változások történnek. A receptorok száma csökken, érzékenységük mérséklődik. Ez már tartós, hetekig-hónapokig fennmaradó állapot.

Egy klasszikus kutatás megdöbbentő eredményt hozott. Patkányokat két hétig kapszaicines táplálékkal etettek, majd választási lehetőséget adtak nekik. Az eredmény: 75%-uk önként választotta a csípős változatot!

Ez azt bizonyítja, hogy a tolerancia nem csak a fájdalom elviselését jelenti – az agy jutalomközpontjai is átalakulnak, és kellemes élménnyé válik, ami korábban kellemetlen volt.

A genetika csak mítosz? 

Sokan hiszik, hogy a csípősség-tolerancia kizárólag öröklött tulajdonság. Valóban vannak szerencsések, akik már születésüktől fogva jobban bírják – a családi ebédeken ők azok, akik mosolyogva esznek olyan paprikát, amitől másoknak könny szökik a szemébe.

A genetika azonban csak 15-58%-ban befolyásolja a toleranciát. Ez azt jelenti, hogy egyesek valóban előnnyel indulnak – érzéketlenebb TRPV1 receptorokkal születtek, vagy hatékonyabb a fájdalomcsillapító rendszerük.

De a tolerancia nagyobb része tisztán tanulás és gyakorlás kérdése! Még érdekesebb, hogy a személyiségjegyek (kockázatvállalás, újdonságkeresés) jobban előrejelzik a sikeres tolerancia-építést, mint a génjeink. Vagyis aki nem kapott "chili-géneket", az is ugyanolyan magas szintre juthat el – csak egy kicsit több gyakorlásra van szüksége.

Van egy különleges jelenség, amit csak nemrég fedeztek fel: a "stimulus-induced recovery". Ha már kialakult a tolerancia, rövid szünet után alkalmazott újabb kapszaicin "felébreszti" a receptorokat, tehát érezni fogjuk a „pokol tüzét” alaposan.

Így őrizhető meg a chili tolerancia

A tudományos ismeretek gyakorlati tanácsokká alakíthatók:

  • Napi rendszerességgel fogyasszunk csípőset
  • Fokozatosan emeljük az intenzitást
  • Próbáljunk ki különböző forrásokat (friss paprika, kézműves chiliszószok, por)
  • Ne tartsunk hosszú szüneteket

Érdekes felfedezés, hogy nem csak a kapszaicin építi a toleranciát. A mustárban lévő izotiocianát vagy a gyömbér gingerol tartalma is hozzájárul. Ezért érdemes változatosan fogyasztani különböző csípős anyagokat.

A megszerzett tolerancia tartós, de nem örök. Néhány hét szünet után észrevehetően csökken, egy hónap után pedig jelentősen visszaesik. A jó hír: a fenntartáshoz elég hetente 3-4 alkalommal csípőset enni.